Slow animals
BLOOMSDAY plugin
Megnyitó: 2022. június 16., 17.30
Helyszín: Szombathelyi Képtár
Köszöntőt mondott: Csapláros Andrea múzeumigazgató
Megnyitotta Bordács Andrea esztéta, Készman József művészettörténész magyarhangjaként :)
Kiállítók:
ÁFRÁNY GÁBOR // BAKI ORSOLYA // BINDER IZABELLA // BONYHÁDI KÁROLY
BÖRCSÖK ANNA // IGOR and IVAN BUHAROV // DÉNES NÓRA // DERES KORNÉLIA
FARKAS IMRE// GERHES GÁBOR // GÉCZI JÁNOS // HORVÁTH DÁNIEL
HORVÁTH MÁRK // HORVÁTH ZSÓFIA // KASSAI FERENC // KARÁCSONYI LÁSZLÓ
KIS RÓKA CSABA // LEDERSBERGER–LEHOCZKY ELISABETH // LOVÁSZ ÁDÁM
MARTIN HENRIK // MASSZI FERENC // MÁTYÁSI PÉTER // MÓDRA BETTINA
MOLNÁR MERCÉDESZ // NAGY CSABA // NAGY RÓBERT // NAVRATIL JUDIT // NEMES Z. MÁRIÓ
ORR ANDRÁS // PÁLFI GYÖNGYVÉR // RASPERGER DÁVID // SÖPTEI ESZTER
SÜVEGES RITA // SZABÓ ESZTER ÁGNES // SZÁNTÓ ISTVÁN // SZIRMAI NÓRA
SZUNYOG JÚLIA // SZURCSIK JÁNOS // SZTRANYÁK ZSÓFIA // T. TAKÁCS TIBOR
TAKÁTS FRUZSINA // TÓTH KINGA // TÓTH NORBERT // W. HORVÁTH TIBOR // WALLENTA ANDREA
Kurátor: Baki Orsolya képzőművész, és Farkas Imre képzőművész
Megtekinthető: 2022. június 16.–szeptember 4.
// T Á M O G A T Ó K
NKA Képzőművészeti Kollégiuma
Bethlen Gábor Alap
Szombathelyi Megyei Jogú Város Önkormányzata.
Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum
A kiállítás témája
A kiállítás témáját három fogalom köré csoportosítottuk, amelyekre a meghívott művészektől várunk reflexiókat alkotásaikon keresztül.
„Plant blindness” – Növényvakság
A „növényvakság” az a jelenség, amikor képtelenek vagyunk látni vagy észrevenni a növényeket a saját környezetükben. Amikor nem, vagy csak nagyon nehezen teszünk köztük különbséget.
Az állatokról alkotott mentális képeink általában sokkal élesebbek, mint a növényeké. A „növényvakság” azt is jelenti, hogy hajlamosak vagyunk alábecsülni a minket körülvevő flórát. Ennek nemcsak a környezetre, hanem az emberi egészség és az emberiség jövőjére is katasztrofális következményei lehetnek.
Az állatok alapvetően érdekesebbek és láthatóbbak, mint a növények. Emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel őket, neveket adunk nekik. De mi a helyzet a növényekkel?
„What is it like to be a plant?” – Milyen érzés növénynek lenni?
A növények dinamikusak és rugalmasak, bensőséges kapcsolatban élnek környezetükkel. A legújabb neurobiológiai kutatások szerint a növények érzékelik a külvilágot, és célirányosan cselekednek.
Ha hosszabb ideig figyeljük a növényeket, figyelmesen tanulmányozzuk őket, és tudatosan elsajátítjuk viselkedési szabályaikat, életmódjukat, átalakulás kezdődik bennünk is. Gondolkodásunk gördülékenyebbé és dinamikusabbá válik; ráébredünk, hogy miként vagyunk beágyazva a világba; érzékennyé válunk azokra az összefüggésekre, amelyekkel találkozunk; és megtanulunk boldogulni a változó világban. Ezekre a tulajdonságokra van szüksége kultúránknak ahhoz, hogy fenntarthatóbb, életet támogató kapcsolatot alakítson ki környezetünkkel.
„Slow anilmals” – Lassú állatok
A „slow animals” fogalma Jack Schultz ökológus nevéhez fűződik, aki szerint a növények látnak, hallanak, szagolnak – és reagálnak. A növények nem mások, mint nagyon lassú állatok.
A növények valójában nagyon sok biológiai funkciót osztanak meg az állatvilággal, ideértve az ellenség érzékelésének és reagálásának mechanizmusait, sőt a viselkedést is. Mivel sokféle módon kell kölcsönhatásba lépniük az állatokkal, a növények számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek egyedülállóan alkalmasak az állatok és az emberek befolyásolására is.
A kiállítással szeretnénk hozzájárulni a növényvilág sokoldalú megközelítéséhez, jobb megismeréséhez, és az olyan automatikus percepciók lebontásához, amelyek ezt akadályozzák.